Kr. u. 600-ig: A környék betelepülése a korai kőkorszakig nyúlik vissza. A bronz- és az urnamezőkorszakból kerámiát és szerszámokat találtak. Számos külszíni régészeti lelet, felirat és sírkő származik a római korszakból.
 
Kr. u. 600: A VI. század végétől szlávok telepedtek le a régi római utak és a folyómedrek mentén.
 
Kr. u. 800: A VIII. századtól kezdődött a bajorok letelepedése.
 
Kr. u. 1000: A magyarok ellenséges betörései a IX. és a X. században visszaesést jelentettek a környék benépesülésére nézve.

1200: A XII. században a Traungauiak építették ki tervszerűen a tartományt – ebben az időszakban jött létre Fürstenfeld, melyet 1170-ben alapított meg IV. Ottokár őrgróf. A mai Dohánygyár helyén egy várat emeltek fel. 1183 körül említették Fürstenfeldet először oklevélben. A helység neve onnan származik, hogy a betelepülés után is a környék tartományi hercegi tulajdonban maradt. Fürstenfeld címere is egyértelműen erre utal. 1200 körül telepedtek le a Johanniták a városban és egy lovagrendi kolostort alapítottak. Szintén ebben az időben épült meg az első templom. 1215-ben említették először oklevélben „Fürstenfeld bíróját, akinek neve Frigyes“. 1215 és 1220 között épült ki tervszerűen az eddigi utcai piac VI. Lipót alatt. 1277-ben Habsburg Rudolf „polgárok“-nak nevezte Fürstenfeld lakóit.

1300: 1362-ban IV. Rudolf herceg megengedte az ágostoni eretnekek letelepedését. 1365 és 1368 között emelték az augusztinus templomot és a kolostort. A XIV. században kezdődött Fürstenfeldben mint határmenti kereskedővárosban az első gazdasági virágkor.

1400: A "Baumkircherviszály" 1469-ben, Mátyás király magyar csapatainak hódítása 1480-ban valamint az azt követő megszállás 1491-ig nagy károkat okoztak Fürstenfeldnek.

1500: 1503-ben, 1504-ben és 1509-ben is tűzvész pusztított a város nagy részeiben. 1556-ban kezdődött az újkori erődépítés az olasz Domenico dell´Allio tervei szerint. Ebből a korszakból (1569) származik a Zeneiskola is. 1581-ben az erődítmény elkészült.

1600: 1605-ben a Haiduckok kifosztották és megszállták a várost, 92 ház égett le. Az új törökveszély miatt az erődítményrendeszert 1664-ben megerősítették. 1668-ban emelték a Máriaoszlopot a főtéren az 1664-es Szentgotthárd melletti török elleni győzelem emlékére. 1691-ben Johann Christoph Liscutin megalapította az első dohánygyárat a Pfeilburg-ban.

1700: 1704-ben a kurucok ostromolták Fürstenfeldet. 3000 horvát volt szükséges az elűzésükhöz.

1800: 1809-ben egy rövid csata után megszállták a franciák a várost. Az 1815 – 1848-as években gazdasági fellendülés következett be, a lakosok száma 1.600-ról 3.000-re nőtt. A forradalmi évben itt is felállítottak egy nemzeti gárdát. 1869-ben alapították a polgári iskolát és az önkéntes tűzoltóságot. 1884/85-ben Fürstenfeldet bekapcsolták a vasúthálózatba. Ennek nagy gazdasági jelentősége volt.

1900: 1900-ban egy újabb gazdasági fellendülés következett, melynek következtében létrehozták a csatornahálózatot, az elektromos műveket, a vízvezetékrendszert, valamint megépült a népiskola, a tartományi korház és az evangélikus templom. A lakosok száma 3.800-ról 5.500-ra nőtt. 1909-ben nyitották meg a Gimnázium – az első középfokú iskola Kelet-Stájerországban - első osztályát. Az 1919 – 1921-es években Fürstenfeldet érintették a burgenlandi fegyveres konfliktusok – magyar szabadcsapatok rajtaütöttek egy fegyverraktárra a városban.

A világgazdasági válság főleg a dohánygyárra volt drámai hatással 1929 és 1933 között. Az 1934-es évnek viszont alig volt hatása. Az 1937/38-as években épült ki az országút Gleisdorftól a burgenlandi tartományi határig, ami a város közlekedési bekapcsolódásának szempontjánól kulcsfontosságú volt. A nemzetiszocialista korszakban Fürstenfeld a „Fürstenfeldi körzet“ székhelye lett, mely 70 burgenlandi község hozzákapcsolása után jelentősen nagyobb lett. 1945-ben Fürstenfeld közvetlen háborús tereppé vált. Április 15-én Vörös Hadsereg szállta meg a várost. A katolikus templom, a kolostor, a városháza és számos más épület szenvedett súlyos károkat, 66 polgári lakos vesztette életét. 1946 – 1948-ban a svájci Zug város egy nagyvonalú segélyakciót szervezett Fürstenfeldnek mely jelentősen hozzájárult az újjáépítéshez.

1950: 1956-ban Fürstenfeld befogadta a magyar menekülteket. 1960 és 1967 között épült meg a szabadtéri strand, 1965 és 1970 között a tartományi szakiskola asztalosok számára. 1978-ben ünnepelte Fürstenfeld 800 éves fennállását. 1981-től 1985-ig épült fel a többfunkciós városi csarnok. 1984-ben lett híres az STS (Steinbäcker - Timischl - Schiffkowitz) popzenekar "Fürstenfeld-dalá"-val. 1988-ban készült el újra a városi plébániatemplom hagymakupolája, melyet a német Wehrmacht rombolt le a háború végén. 1989-ben mélygarázs létesült a főtér alatt, valamint átalakították a tér felületét. 1995-től 1996-ig építették át a főutcát Prof. Boris Podrecca tervei szerint „gyalogosbarát zónává“. 1996 – 1999-től kezdődött a Pfeilburg felújítása valamint egy mőzeum létesítése.